Konyhasó: mire használhatod?
A konyhasó minden háztartásban megtalálható. Nemcsak az ételek ízesítésére, illetve tartósítására lehet jó választás, hanem takarításra is. De nézzük meg, hogy mi ez, hogyan és mire lehet használni?
Mi az a konyhasó?
A só (amely főként a nátrium-kloridból áll) ásványi eredetű ízesítő anyag, ami javítja az ételek ízérzékelését, ezért természetes ízfokozóként is ismert. Bizonyos mennyiségű sóra az emberi szervezetnek szüksége van, hiánya ugyanis betegségeket okozhat. Emellett kiemelten figyelni kell arra is, hogy mértéket tartsunk, mivel a túlzott sófogyasztás növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A konyhasó vagy bányászott kősó, vagy pedig tengeri só lehet. Ez utóbbinál a tengerek, vagy óceánok vizét párologtatják el kisebb medencékben, a visszamaradt anyag pedig nem csak só, hanem más ásványi anyag is. Éppen ezért ezután még tisztítani szükséges. A tengeri sót gyakrabban egészségesebbnek mondják, mint az asztali, kősóból származó sót, ennek ellenére tápanyag értéke megegyezik. A lényeg az egészséges mértékletesség megőrzésében rejlik.
Milyen fajtái vannak?
Egyes fogyasztásra felhasznált konyhasók olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyekkel különféle egészségügyi problémákat kezelnek. Az adalékanyagok fajtája és mennyiségük országonként eltérő lehet. De milyen fajtákkal találkozunk a boltok polcain?
- Asztali só: egy finomított só, mely 97-99%-ban nátrium-kloridot tartalmaz. Általában csomósodásgátló anyagokat adnak hozzá, hogy az apró szemcsék ne tapadjanak egymáshoz.
- Konyhai só: nagyobb szemcseméretű só, melyet főzéshez használnak.
- Tengeri só: tengervízből származó só általános megnevezése. Az ásványi anyag tartalma a helytől és a szárítási folyamattól függően változik.
- Jódozott só: kis mennyiségben kálium-jodidot, nátrium-jodidot vagy nátrium.jodátot tartalmaz. A jód fontos mikrotápanyag az ember számára, ugyanis hiánya csökkenti a pajzsmirigyműködést, ami több betegség kiváltó oka is lehet.
A sók forrásuktól függően változatos ásványi anyagokkal rendelkeznek, így szinte mindegyik egyedi ízvilágot kínál számunkra. Nézzünk meg néhány híresebb fajtát közülük:
- Kóser só: szemcsemérete nagyobb, mint az asztali sóé, ami hasznos lehet élelmiszerek tartósításához, főzéshez, kifli- vagy perecsütéshez, de súrolószerként is jó választás lehet.
- Fűszerezett só: bármilyen hozzáadott ízesítőt tartalmazó só. Ilyen lehet például a hagyma- és fokhagymapor, zellermag.
- Szarvasgomba só: bármilyen előállítású só, melyet szarvasgombával vagy annak aromájával ízesítettek.
- Anatóliai só: származása Törökország. A környéken sok barlang található, amelyeket sóbányászatra használnak.
- Holt-tengeri só: A Holt-tengerből kivon só.
- Fleur de sel: Franciaországból származó speciális só. Hagyományosan tisztítószerként és kenőcsként használták.
- Himalája só: rózsaszín kősó, elsősorban Pakisztánban bányászták. Főként élelmiszer adalékanyagként használják a finomított asztali só helyettesítésére.
- Bambusz só: koreai konyhában használják. Úgy állítják elő, hogy sót pörkölnek egy bambusztartályban, amely mindkét végén sárral van eltömve. Ez a fajta só, így felszívja az ásványi anyagokat a bambuszból és az iszapból.
Csomósodásgátlók a sóban:
Sajnos ma már a bolti, étkezési só többségéhez csomósodás gátlót kevernek. Ez azt a kényelmet szolgálja, hogy akár a zacskós, akár a sótartós tárolás során a szemek ne tapadjanak össze. Régen ezt megoldották egy kis rizs hozzáadásával.
Általában háromféle csomósodás gátló anyagot használnak: E535 – Nátrium-vas-cianid, E536 (vöröses, rózsaszín árnyalat) – Kálium-vas-cianid és a E538 (nem tiszta fehér sók) – Kalcium-vas-cianid. Mindegyiket szintetikusan állítják elő. A cianidok erősen mérgezőek, de a vas ionnal kialakított erős komplex kötés miatt ennek toxikus hatása nem érvényesül, így kis mennyiségben nem mérgező. Azért én inkább a csomósodás gátlótól mentes sók vásárlását javasolnám, biztos, ami biztos alapon.
A só képes fertőtleníteni?
Ha már tartósításhoz és takarításhoz is jó szolgálatot tesz, akkor mi a helyzet a fertőtlenítéssel? Kutatások szerint a só bizonyos típusú baktériumokat képes elpusztítani. Ez főként a víz sókoncentrációjától függ.
A sós víz úgy pusztítja el a baktériumokat, hogy a bakteriális sejtből vizet szív ki. Ezt a folyamatot ozmózisnak nevezik. A baktériumok olyan környezetben szaporodnak és élnek, ahol kiegyensúlyozott a sókoncentráció. Ha nagyobb a sókoncentráció a baktériumsejten kívül, mint belül, a víz kiáramlik a sejtből, hogy egyensúlyba hozza a sókoncentrációt. Víz nélkül a folyamat végén a sejt összezsugorodik és elpusztul. Emellett a sós víz megzavarhatja a baktériumok más sejtfolyamatait is, megnehezítve ezzel a túlélésüket.
Ennek ellenére bizonyos típusú baktériumok jobban ellenállnak a sós víznek, elviselik a sót (halotoleránsak). Ilyen például a vérmérgezésért felelős Staphylococcus is. Ez akár 20%-os (ez magasabb, mint a tengervízé) sókoncentrációban is képes életben maradni. Az E. coli például már jóval érzékenyebb a sóra, és alacsonyabb koncentrációnál már elpusztul.
Mire használható?
Az ételízesítésen kívül még rengeteg felhasználása ismert a vegyiparban, vízkezelésben, jégmentesítésben, vagy más ipari területeken is. De most nekünk az a lényeg, hogy otthon mihez is tudunk vele kezdeni.
Étkezés
A só nemcsak ételeink ízének javítására szolgál, hanem egy-két esetben nagyobb segítséget is kaphatunk általa:
- A vízhez hozzáadott só magasabb hőmérsékleten forralja fel a vizet, ezáltal csökkentve a főzés idejét (nem a víz forrása lesz a gyorsabb).
- Ha pedig az olajhoz adsz egy kis sót, amikor a hagymát pirítod, akkor ez is hamarabb el fog készülni.
- A sós vízben megfőzött tojást könnyebb megpucolni.
- Ha hámozás közben az almát, körtét vagy burgonyát hideg, de enyhén sós vízbe teszed, akkor megőrzik színüket, és nem barnulnak be.
- Ha a salátákat közvetlenül a tálalás előtt megsózzuk, akkor ropogósak maradnak.
- Egy pici só a kávéban nemcsak az ízét javítja, de eltávolítja a túlfőtt kávé keserűségét is.
Mikor sózzunk?
Sok profi szakács vallja, hogy nem mindegy mely főzési vagy sütési fázisban kerülnek a fűszerek az ételbe. Nézzük meg az egyes ételek esetén a sózási trükköket:
- Tészták kifőzésénél a sót a főzővízbe tesszük, mivel így behatol a tésztába, belülről ízesítve azt. Akár egy-két evőkanálnyi hozzáadására is van lehetőség, mivel a maradék, amit a tészta nem vett fel, az a főzővízzel együtt úgyis a lefolyóba kerül. Ha a vízből kimaradt a só, akkor az utólagos pótlás már csak ront a helyzeten.
- Húst érdemes a főzés vagy sütés előtt néhány órával megsózni, vagy esetleg a sóval együtt pácolni, hogy minél jobb ízt kapjunk.
- Salátáknál az öntethez is érdemes sót tenni, de közvetlenül tálalás előtt is érdemes csipetnyi sót használni, hogy teljes ízélményt kapjunk.
- Gombák, zöldségek és gyümölcsök sózásánál, ha pároljuk, akkor nem szabad azonnal sózni, csak közvetlen azelőtt, mielőtt levesszük a tűzről. Így nem szívja ki a só az összes nedvességet, és a végeredmény is ízletes marad.
- Kenyér és pékáru sózását már közvetlenül a tésztába, gyúrásnál kell tenni. Ha ez elmarad, akkor utólag már nem segít semmi az ízén.
- Levesek és több hozzávalós ételek sózásánál érdemes fokozatosan, az egyes elemek, például hagyma pirítása, vagy paradicsom hozzáadásával egy kicsit sót is belekeverni.
Népi praktika, hogy ha a tojásfehérjét megsózod, akkor gyorsabban habbá tudod verni, illetve ha az olajban a hagymát sózod, akkor gyorsabban elkészül.
Tartósítás
Az élelmiszer tartósítás célja a minőségmegőrzés, illetve a bomlási folyamatok lassítása. A sózás az élelmiszerek száraz étkezési sóval való tartósítása. Ez az egyik legrégebbi módja az élelmiszerek tartósításának. Két jelentős sóval pácolt étel a sózott hal és a sóval pácolt hús.
A sózást azért alkalmazták, és még ma is alkalmazzák, mert a legtöbb baktérium, gomba és más káros organizmus nem tud túlélni erősen sós környezetben. Minden élő sejt kiszárad az ozmózis következtében és ezzel együtt vagy elpusztul, vagy képtelen lesz a szaporodásra.
Az élelmiszer feldolgozás során a sózás az élelmiszerek sóoldattal, vagy pedig durva sóval való kezelését jelenti. Ez nemcsak megőrzi, de fűszerezi is az élelmiszert, miközben fokozza a lágyságot. A húst és a halat általában egy napnál rövidebb ideig pácolják, míg a zöldségeket, sajtokat és gyümölcsöket már sokkal hosszabb időn keresztül. Ez a pác, az utóbbi esetben általában jelentős mennyiségű savat, például ecetet vagy citromlevet tartalmaz.

Takarítás
A konyhasó használata takarítás során sem elhanyagolható, mivel vízben oldva természetes fertőtlenítő hatása van. Apró, kristályos anyaga pedig van olyan jó súrolóanyag, mint a szódabikarbóna.
- Zsíros edények: jól tisztítható ha egy kis sót használunk mosogatásnál, majd egy papírtörlővel áttöröljük
- Csészék: a tea- vagy kávéfoltokat a sóval való dörzsölés eltávolítja.
- Sütő: ha valami kifolyt a sütés során, azt sóval kell megszórni, míg a sütő belseje forró, majd száradás után a foltokat egy kefével vagy konyharuhával el tudod távolítani.
- Vágódeszka: erről ide kattintva olvashatsz bővebben.
- Hűtőszekrény: sós vízzel könnyen tisztíthatod a hűtő belsejét is.
- Vízforraló: ki tudod tisztítani, ha feltöltöd vízzel és néhány evőkanál sót adsz hozzá, majd ezt a keveréket felforralod.
- Ezüst és réz tisztítása: a felületeket érdemes mosás előtt sóval bedörzsölni.
- Lefolyótisztítás: erős sóoldattal eltávolíthatod a szagokat és a zsíros lerakódásokat.
- Zsírfoltok a szőnyegen: egy rész só és négy rész alkohol keverékét kell a foltokra tenni, majd óvatos dörzsöléssel eltávolíthatóak a foltok.
- Mosogatószivacsok tisztítása: hideg sós vizes áztatással helyreállíthatóak.
- Borfoltok eltávolítása: ha megtörtént a baj, akkor amennyire csak lehet itassuk fel a foltot, majd jó alaposan szórjuk be sóval, amely magába szívja a maradék bort. Később hideg vízzel kell leöblíteni, majd a sómaradványokat is felszedni.
- Színek élénkítése: függönyök mosásánál érdemes egy kis sót tenni a vizes oldatba a színek élénkítéséhez. De akár a szőnyegeket is erősen sós vizes oldatba mártott kicsavart ruhával áttörölve is elérheted ezt a hatást.
- Izzadságfoltok eltávolítása: négy evőkanál sót kell egy liter forró vízhez adni, és szivaccsal ledörzsölni a felületet, amíg a foltok el nem tűnnek.
Összességében
A só használata a takarítás során nem lehetetlen, sőt kifejezetten nagy segítség a vegyszermentes takarításhoz. A súrolóhatásán túl, kiváló fertőtlenítő is, így az étkezéshez használt tárgyaink tisztításához is kiváló választás.
Amennyiben még több természetes tisztítószerről szeretnél olvasni, itt megteheted:

Forrás:
- https://en.wikipedia.org/wiki/Salt
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Konyhas%C3%B3
- https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89lelmiszer-tart%C3%B3s%C3%ADt%C3%A1s
- https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_edible_salts
- https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/expert-answers/sea-salt/faq-20058512
- https://seasalt.com/salt-101/about-salt/salt-uses-and-tips
- https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/e-szam-kereso
- https://termeszetdoktor.hu/cikkek/7/s%C3%B3ban-l%C3%A9v%C5%91-csomosod%C3%A1s-g%C3%A1tl%C3%B3k-weixl-v%C3%A1rhegyi-l%C3%A1szl%C3%B3
- https://www.allrecipes.com/article/when-to-add-salt-during-cooking/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Salting_(food)
- https://www.sciencefocus.com/nature/why-does-salt-have-antibacterial-properties
- https://www.smorescience.com/does-salt-water-kill-bacteria/