2024. április 16., kedd, Csongor
2024. április 16., kedd, Csongor

Húsvét: miről szól valójában?

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mely a 40 napos nagyböjt lezárulását is jelzi. A tavaszi nagytakarítással tulajdonképpen már erre az ünnepre készülhetünk fel, illetve készíthetjük fel otthonunkat is. De miről is szól ez az ünnep, hogyan számíthatjuk ki minden évben, illetve mit érdemes ilyenkor csinálni?

Mi az a húsvét?

A húsvét vagy a feltámadás vasárnapja az egyik legfontosabb keresztény ünnep, mely során Jézus halálból való feltámadására emlékezünk. A valláson kívül a tavasz eljövetelének az ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartunk. A húsvét (nevéből is adódóan) a negyvennapos nagyböjt (hús evési tilalom) lezárulását is jelzi. Erről bővebben itt tudhatsz meg többet:

Arról, hogy mit ünneplünk húsvétkor még részletesebben tudsz olvasni itt:

Ma már nagyon sokat emlegetett a húsvéti nyuszi. Bár általános iskolába már megtanulhattuk, hogy a nyúl elevenszülő állat, ám az ünnep kapcsán mindig összehozzuk a nyuszit a színes tojásokkal. Vajon honnan jön ez a hagyomány?

Ennek ellenére nem javasolt egy élő nyuszi beszerzése otthonra. Itt egy cikk, hogy miért ne tarts nyulat:

Hogyan számolható ki a húsvét időpontja?

A húsvét úgynevezett mozgó ünnep. Ez azt jelenti, hogy nem a naptárban meghatározott konkrét dátumra esik, mint például a karácsony. Ehelyett ugyanis az adott évben az időpontját a holdnaptár határozza meg. A számítások alapján az első niceai zsinat határozta meg 325-ben. Azonban pontos részleteket itt sem adtak meg, ezeket a gyakorlatban dolgozták ki, így ez a folyamat számos vitát generált. A zsinat nem határozta meg, hogy húsvétnak vasárnapra kell esnie, de már akkor mindenhol ez a szokás alakult ki.

A nyugati kereszténységben a Gergely-naptár szerint a húsvét mindig vasárnapra esik március 22. és április 25. között, a csillagászati telihold utáni hét napon belül. A húsvét hétfő a keresztény országokban törvényes ünnepnap. Másik forrás szerint a húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

A keleti ortodox keresztények a húsvét dátum számítását a Julianus naptárra alapozzák. Mivel ezt a naptárat már nem használják, helyette a Gergely naptár van érvényben, így az alapján módosították a dátum számítását. Így a húsvét április 4. és május 8. között változik, a holdtölte számának alapján.

Ha egy kicsit bővebben is szeretnél erről olvasni, akkor itt megteheted:

Milyen szokások vannak?

Arról, hogy hivatalosan mik a szokások, és milyen jelképei vannak a húsvétnak itt olvashatsz nagyon részletesen:

Magyarországon a húsvétnak különös hagyományai vannak. Itt nem feltétlenül csak a locsolásra gondolok, a régi népszokások között megtalálhatóak egészen furcsa dolgok is:

Nemcsak Magyarországon vannak húsvétkor különleges népszokások. A világ több országában is különös hagyományokat tartanak. Lássunk ezekből néhányat:

Mit érdemes csinálnod?

Nagyon sok remek ötlettel, recepttel és letölthető dologgal találkozhatsz ebben a cikkben:

Ha már húsvét, akkor nem feledkezhetünk meg a tökéletes menüsorról sem. Amikhez nagyon sok jó ötletet találsz itt:

Húsvét gyerekkel:

Gyerekeknek nagyon nagy élmény a húsvét. Lássunk néhány ötletet, amivel felkészülhetünk erre az ünnepre:

Ebben a cikkben további remek húsvétra készülődési ötlet, illetve húsvéti ünnepléses kalandot olvashatsz. Nálunk nagy hagyománya van a húsvéti tojáskeresésnek. A gyerekek nagyon élvezik, remek szórakozás, amíg az elrejtett apró tojásokat, vagy pedig figurákat megkereshetik. Arra érdemes figyelni, hogy ne lessék ki az ajándékok helyét 🙂 .

Összességében

A húsvét ünnepe amellett, hogy az egyik legfontosabb keresztény ünnep, a tavasz hírnöke is lehet akár. Ünneplésére, hagyományaira vonatkozóan rengeteg forrást láthattál a cikkben, ami alapján már egy nagyon jó otthoni hagyományt is lehet akár teremteni. Semmiképp ne feledjétek el a húsvéti tojáskeresést, mert nagy mókával tud szolgálni a kicsiknek.

Forrás:

További bejegyzések

Szólj hozzá!

tizenkettő + öt =