Húsvét: miről szól valójában?

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mely a 40 napos nagyböjt lezárulását is jelzi. A tavaszi nagytakarítással tulajdonképpen már erre az ünnepre készülhetünk fel, illetve készíthetjük fel otthonunkat is. De miről is szól ez az ünnep, hogyan számíthatjuk ki minden évben, illetve mit érdemes ilyenkor csinálni?

Mi az a húsvét?

A húsvét vagy a feltámadás vasárnapja az egyik legfontosabb keresztény ünnep, mely során Jézus halálból való feltámadására emlékezünk. A valláson kívül a tavasz eljövetelének az ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartunk. A húsvét (nevéből is adódóan) a negyvennapos nagyböjt (hús evési tilalom) lezárulását is jelzi.

Mit ünneplünk ilyenkor?

A húsvét a keresztény hit egyik fő tantétele. Az ünnepet a nagyböjt előzi meg, mely a bűnbánat időszaka. A nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és 40 napig tart, mely alól a vasárnapok kivételt képeznek.

Jézus feltámadását jelöli, mely három nappal a kereszthalála után történt. A keresztények örömünnepként ünneplik, mert az Ószövetség próféciáinak beteljesedését és Isten üdvözítő tervének kinyilatkoztatását jelenti az emberiség számára. A feltámadás a halál legyőzését és az üdvözülés reményét is ünnepli.

Hogyan számolható ki a húsvét időpontja?

Az egyes években különböző dátumra esik a húsvét a csillagászati, a keleti és a nyugati kereszténység számítása szerint. A dátum egységesítésére már az 1900-as évektől kezdve tettek kísérleteket, ám a mai napig nem született még teljes egyetértés a témában.

A húsvét úgynevezett mozgó ünnep. Ez azt jelenti, hogy nem a naptárban meghatározott konkrét dátumra esik, mint például a karácsony. Ehelyett ugyanis az adott évben az időpontját a holdnaptár határozza meg. Ugyanis a Nap mozgása mellett a Hold fázisától is függ a dátum. A számítások alapján az első niceai zsinat határozta meg 325-ben. Azonban pontos részleteket itt sem adtak meg, ezeket a gyakorlatban dolgozták ki, így ez a folyamat számos vitát generált. A zsinat nem határozta meg, hogy húsvétnak vasárnapra kell esnie, de már akkor mindenhol ez a szokás alakult ki. Nálunk húsvét vasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb pedig április 25-ére eshet.

A hivatalos számítás úgy hangzik, hogy a húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez a számítási mód azonban eltér a keleti és a nyugati katolikus egyházinál, így nem egészen pontos ez a meghatározás, több eltérést is tapasztalhatunk. Az egyik különbség, hogy az említett telihold nem a csillagászati holdtölte, hanem egy holdhónap 14. napja. Másik eltérés, hogy a csillagászati nap-éjegyenlőség természetes csillagászati jelenség, mely március 19-re, 20-ra vagy 21-re is eshet, az egyházi egyezmény szerint ez a dátum hivatalosan minden év március 21-e. Ráadásul a nyugati kereszténységben a Gergely-naptár szerint, míg a keletinél a Julianus-naptár alapján számolják ki a húsvét pontos időpontját. A Julianus-naptár holdfázisai jelenleg öt nappal maradnak el a Gergely-naptárétól.

Húsvét jelképei

Az ünneplés mellett van azonban néhány jelkép. Nézzük meg mit jelentenek ezek a jelképek.

Tojás és csibe

Az emberek a tavaszi fesztiválokon már régen is tojást adtak egymásnak, hogy megünnepeljék az új szezont. A tojás az új élet és az újjászületés ősi szimbóluma. Éppen ezért ez az ősi szokás vált a húsvéti ünnepek részévé, ezzel együtt a kereszténységben is összekapcsolták Jézus keresztre feszítésével és feltámadásával.

Sok babona is kapcsolódott a tojáshoz. Ilyen például az, hogy ha a tojásnak két sárgája van az azt jelzi, hogy hamarosan gazdag lesz az illető. Volt azonban egy másik, elrugaszkodottabb elképzelés, amely azt mondja ki, hogy a nagypénteken lerakott tojások gyémánttá változnak, ha 100 évig tárolják őket.

Nyuszi

A nyúl a középkori egyházművészet kedvelt motívuma is volt. Ugyanis az ókorban még úgy vélték a nyúl szapora volta miatt, a valóságot megcáfolva, hogy a hermafrodita és szűznemzéssel képes szaporodni. Ez pedig Szűz Máriával való asszociációhoz vezetett. Ezzel szemben a régi német folklórban Eostre nevű istennőhöz kapcsolták, aki a termékenység tavaszi istennője. Így a nyúl is inkább a termékenységhez kapcsolódott.

A húsvéti nyuszi nem más, mint a húsvét szimbóluma, amelyet nyúlként ábrázolnak és húsvéti tojásokat hoz. A német evangélikus körökben eredetileg a bíró szerepét töltötte be, és a Mikuláshoz hasonlóan felmérte, hogy a gyerekek jók voltak-e az adott évben. A legenda szerint színes tojásokat, édességet, vagy apróbb játékokat visz kosarában a gyerekeknek az ünnep előtti éjszakán.

Bárány

A bárány az ártatlanság és a tisztaság szimbóluma. A kereszténységben a bárányra való utalás a Genezis könyvéig nyúlik vissza, amikor Ábrahámot arra kérték, hogy áldozza fel fiát. A történet szerint végül a fiú helyett egy kos lett az áldozat. A magyar nyelv is rendkívül beszédes, amikor az áldozati bárányról, vagy éppen az ártatlan báránykáról van szó.

Az elmúlt évszázadokban szerencsés előjelnek számított a bárányokkal való találkozás, különösen húsvétkor. Azonban népszerű babona volt az ördög, aki bármelyik állat alakját felvehette, nem jelenhetett meg bárány alakban, a vallási szimbolikája miatt.

Barka

Elsősorban az anyaság szimbólumaként ismert a barka. De szimbolizálja a betegségből való felépülést is. Sok helyen összekapcsolják a pálmaággal is. Ez pedig azt jelképezi, hogy Jézus, amikor megérkezett Jeruzsálembe virágvasárnapon az emberek pálmaágak lengetésével üdvözölték. Ma ennek emlékére sok helyen a pálmaág helyett barkát használnak, még a templomokban is.

Liliom

Az ünnep hagyományos virága a liliom. Ezek a trombita alakú növények a tavaszt képviselik. A tisztaságot, az újjászületést és az új kezdeteket szimbolizálja. Vallási szempontból gyakran hozzák összefüggésbe Jézus feltámadásával, a pogány hagyományokban viszont az anyasághoz kapcsolódik.

Milyen szokások vannak?

A húsvéti szokások olyan hagyományok és gyakorlatok, amelyeket a világ különböző kultúráiban és közösségeiben követnek a húsvét megünneplésére. Ez pedig a kereszténység központi ünnepe, Jézus feltámadására emlékezve. Kimondhatjuk akár már azt is, hogy ahány nemzet, annyi szokás van érvényben húsvétkor. Most csak egyet kettőt említünk az érdekesség kedvéért.

Norvégiában ilyenkor a krimik örvendenek kiemelt népszerűségnek. Mindenki nyomozós thrillereket olvas, néz vagy hallgat, amiket akár még a tejes dobozokon is lehet látni.

Bermudán ilyenkor sárkányt szoktak röptetni. Ezt saját maguk készítik fabotokból és színes papírokból, ráadásul bonyolult mintákat készítenek ezekre a kézműves sárkányokra. Nagypénteken pedig az ünneplő tömeg közösen röpteti meg műremekeit az éves sárkányfesztiválon.

Görögországban nagyszombaton agyagedényeket dobálnak ki az erkélyről. Ez a hagyomány a 16. századig nyúlik vissza, amikor az emberek a használhatatlan és régi holmijukat kidobálták az ablakon, hogy felkészüljenek az új időszakra. Nem mellesleg élt az a hitvallás is, hogy a törő edények elriasztják a gonosz szellemeket, ez által új kezdetet is jelentenek.

Franciaországban vasárnap hatalmas omlettet készítenek. Ehhez általában 15.000 tojást használnak fel. A legenda szerint Napóleon francia császárnak ízlett az omlett, amit egy kis városban evett, így egy hatalmas adagot kért, hogy seregével is megoszthassa ezt a remek ételt. Így született meg a hatalmas omlett hagyománya.

Magyarországon

Hazánkban a keresztény szokások vannak érvényben, ami alapján nézzük meg, hogy az egyes napokon mik a hagyományok.

Nagycsütörtökön általában valamilyen zöld ételt ettek, éppen ezért zöld csütörtöknek is nevezték. A templomi harangok utoljára szólalnak meg, utána már csak nagyszombaton harangozhatnak legközelebb. Jézus utolsó vacsorájára emlékezünk, mely elfogatásának és szenvedésének a kezdetét jelzi.

Nagypénteken a mise után mindent levesznek az oltárról, csupán a gyertyatartók és a lepellel letakart kereszt marad. Ez utal Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére. Megemlékeznek Jézus szenvedéseinek 14 állomásáról. Ilyenkor még tilos húst enni, és tilos mindenféle háztáji munka is. Maximum háromszor ehetnek, amiből csak egy alkalommal lakhatnak jól. Az a hiedelem élt az emberekben, hogy aki még napfelkelte előtt lefürdik az nem betegszik meg.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt. Este tartották a körmeneteket, és új tüzet gyújtottak a templomban. Még az első harangszóra a gyümölcsfák törzsét is megrázták, hogy a rossz termés lehulljon és az új ne legyen férges. Ezen a napon feküdt Jézus teste a sziklában és várt a feltámadásra.

Húsvét vasárnap van a feltámadás napja. Ilyenkor tilos volt a munka. Ezen a napon volt az ételszentelés hagyománya is, mely során a délelőtti misére étellel és itallal mentek, amit egy letakart kosárban vittek a templomba. Az áldás után hazavitték és feltálalták. Ez egy fontos szimbolikája volt a betegségek és a rossz távol tartásának.

Húsvét hétfőn van hazánkban a locsolkodás napja. A víz a termékenység szimbóluma. Ez pedig azért is volt fontos, mert ez az ünnep a megújulásról és a tavaszvárásról szól.

Hogy otthonod is húsvéti legyen:

Ma már nagyon sok helyen találhatsz húsvéti díszt, azonban nem árt, ha a bevásárlás vagy készítés előtt merítesz egy kis ihletet. Éppen ezért gyűjtöttem össze egy jó adag húsvéti díszítési lehetőséget:

Képek forrása: pinterest.com/RakjunkRendet/húsvéti-díszítés/

Húsvét gyerekekkel:

A húsvét ünnepét a gyerekek is imádják. Néhány program nemcsak jó szórakozást nyújt, hanem egy életre szóló emléket is. Nézzük meg mit érdemes csinálnunk húsvétkor?

• Tojásvadászat: az egyik legnépszerűbb elfoglaltság húsvét vasárnapján. A gyerekek imádják, hogy kis kosarakkal a kezükben kell a kertben felkutatni a kis ajándékokat. Nálunk az egészséges életmód jegyében ugyanis nem csokikat rejtünk el, hanem az éppen aktuális kedvenc figurákat, apróbb meglepetéseket, iskolai eszközöket, vagy éppen magát a húsvéti ajándékot is. Megspékelhetitek akár azzal is, hogy naplemente után kell keresni a tojásokat. Ezt vagy világító (fluoreszkáló tojásokkal) is csinálhatjátok, vagy akár világító rudat is rakhatsz az ajándékok köré.
• Az előzőnek remek kiegészítést nyújt a gyűjtőkosár elkészítése, vagy esetleg a feldíszítése. Nagyszerű szombati felkészülést nyújt a tojásvadászatra is. Lejjebb görgetve találhatsz a kivitelezéshez néhány ötletet is.
• Tojásfestés is kiváló kreatív tevékenységet nyújt a gyerekeknek. Ám ezt érdemes még húsvét előtt készíteni, hogy felkészülhessenek az ünnepre. Lejjebb tekerve itt is találhatsz rá ötleteket, még a klasszikus hagymás festést is kipróbálhatjátok.
• Nagyszerű lehetőség még a farsang utáni húsvéti maszkok készítése is. Ez lehet nyuszi, csibe, vagy tyúk mintás, de egyszerűen választhattok egy nagy díszes tojást is.
• Közös sütemény sütés és dekorálás is jó lehetőség egy kis kreativitásra és együtt töltött időre.
• Ünnepi koszorú készítése: nemcsak a karácsony ünnepének a kiváltsága lehet a koszorú. Kiváló ajtódíszt készíthettek némi kézügyességgel akár otthon is. Lejjebb tekerve találhattok ötletet is hozzá.
• Tojásfa díszítése: klasszikusan a barka ágait szokták tojásokkal feldíszíteni, de akár más ágakkal is készíthető. Ha nem szeretnél az élő növényekről ágakat törni, akkor akár a lehullottakat is felhasználhatod.

Gyerekeknek nagyon nagy élmény a húsvét. Lássunk néhány ötletet, amivel felkészülhetünk erre az ünnepre:

Képek forrása: pinterest.com/RakjunkRendet/húsvét-gyerekekkel/

Összességében

A húsvét ünnepe amellett, hogy az egyik legfontosabb keresztény ünnep, a tavasz hírnöke is. Ünneplésére, hagyományaira vonatkozóan rengeteg információt olvashattál a cikkben, ami alapján már egy nagyon jó otthoni hagyományt is tudsz teremteni. Semmiképp ne feledjétek el a húsvéti tojáskeresést, mert nagy mókával tud szolgálni a kicsiknek.

Forrás:

• https://en.wikipedia.org/wiki/Easter
• https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t
• pinterest.com/RakjunkRendet/húsvéti-díszítés/
• pinterest.com/RakjunkRendet/húsvét-gyerekekkel/
• https://www.english-heritage.org.uk/easter/why-do-we-eat-eggs-at-easter/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_Bunny
• https://www.chaseoaks.org/articles/the-easter-bunny-whats-the-history-behind-this-tradition
• https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_traditions
• https://nepszokasok.hu/husveti-nepszokasok-es-hagyomanyok-gyujtemenye/
• https://www.ef.com/wwen/blog/language/8-super-fun-easter-traditions-from-around-the-world/
• https://www.bbc.co.uk/newsround/47975475
• https://eu.the-daily-record.com/story/news/2018/03/31/easter-symbols/12900786007/