2024. május 18., szombat, Alexandra, Erik, Alexa
2024. május 18., szombat, Alexandra, Erik, Alexa

Mikulás: ki ő és mi az ünnep lényege?

Gyerekkorunk ismerős alakja a Mikulás, aki a jó gyerekeknek ajándékot hoz, a rosszaknak pedig virgácsot ad. De vajon honnan származik ez a történet és mi a szokás mögötte? Ezekről nagyon ritkán hallunk, és valljuk be gyerekként nem is igazán a történet nyűgözött le minket, sokkal inkább az ajándékok. De most nézzük meg, ki is a Mikulás?

Mi a Mikulás története?

Szent Miklós a gyermekek és a diákok védőszentje, éppen ezért a későbbi korokban a Mikulás előképének és mintájának is tartják. Szent Miklós egy gazdag család gyermekeként született Patala városában. Még kisgyermek korában egy járvány során szüleit elvesztette, így az örökölt vagyonával érsek nagybátyjához került a város kolostorába. Mivel megszerette az ottani életet, a papi hivatást választotta. Myra városában avatták püspökké. Életét és vagyonát a gyerekek és a szegények megsegítésének szentelne.

A Mikulás hagyománya egy legendára épül. A püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt volna rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós, a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de mindezt titokban tette. Az éjszaka leple alatt három arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába, két alkalommal is. A harmadik alkalommal azonban az ablak zárva volt, így Miklós püspök felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat. Így már mindhárom lány férjhez mehetett. Ez a legenda az alapja annak a keresztény hagyománynak, amikor a vallásos szülők az ablakba tetetik gyermekeikkel a kitisztított csizmákat, hogy reggelre ott találják meg a Mikulás ajándékát.

Mikulás vagy Santa Claus: mi a különbség?

A közép európai Mikulás ünnepét sokszor hallottam már összekeveredni az angolszász Santa Claus (magyarul leginkább Karácsony apó) szokásával, sőt még a két alakhoz a Télapó figuráját is hozzákeverik. Nézzük meg miben mások ezek az alakok!

A Mikulás december 6-án hajnalban jön, az égben lakik és gyalog jár. Munkáját krampusz kíséri, és az ablakokba tett cipőkbe, vagy csizmákba viszi az ajándékot, ami főleg édesség, déligyümölcs, vagy a rossz gyerekeknek virgács. Története Szent Miklós figuráján alapul és közép Európában terjedt el. Kinézetre szikár alkatú, mindig hosszú szakálla van, illetve hosszú, piros palástot és püspöksüveget hord.

Ezzel szemben a Santa Claus december 25-én jön, és főleg az angolszász országokban terjedt el a története. Szintén Szent Miklós alakjából indul ki a legenda, de nincs vallásos jelentősége. Lappföldön lakik, manók segítik a munkáját és rénszarvasok húzta repülő szánon jár. A kandallóra akasztott harisnyákba teszi az ajándékot, ami általában valami nagyobb dolog, főleg játék. Kinézetre testes alkatú, nem mindig ábrázolják hosszú szakállal. Általában rövid piros kabátot, övet és bojtos sapkát visel.

A Télapó történetének megismeréséhez egy kicsit több mesélésre lesz szükségünk. A téli ünnepek ajándékhozó lényeinek nagy hagyománya van Európában. Ezek lehetnek olyan mesealakok, akik részben szerencsét hozó és ajándékozók, részben pedig ijesztő és démonikus lények. Az utóbbi, rémisztő alakot Odin továbbélésének tekintik, akiben a jó és a rossz kettőssége mutatkozik meg: jóságos arccal ajándékot oszt, míg büntető segédei ijesztgetnek. Odinnak a legenda szerint volt egy nyolc lábú lova, segítségével pedig hatalmas távolságokat tudott megtenni. A német néphagyomány szerint a táltosnak tettek ki a gyerekek a kémény mellé répát és szalmát. Odin pedig a kis csizmácskákba tette az ajándékokat. Az északi fagyos tél démona, a skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja Yule-bak, aki egy ajándékhozó mesefigura. Utóbbi leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, akinek a figurája a Télapóval azonosult.

Miklós-nap Magyarországon

Hagyományosan még az 1900-as évek előtt az ünneplés egy álarcos, jelmezes játék, úgynevezett „alakoskodás” volt Miklós napon. Ilyenkor a fiatalok házról-házra jártak ijesztegetni, hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelőket. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, helyét a gonosz űzése vette át.

Nem ismert, hogy mikor alakult át ez a fajta szokás ajándékosztássá. A 18. század végén megjelent tiltás árulkodik csupán a változásról. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt. Ugyanis nem a kedves arcú Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém volt az: „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett is. Vidéken az 1970-es évekig élt a lánccsörgető alakoskodás, de végül ezt a szokást kiszorította a jóságos Mikulás.

A modern Mikulás

A Mikulás-ünnep idővel egyre inkább elszakadt Szent Miklós alakjától, és a tömegkultúra egyre inkább átalakította a keresztény legendát. Az ünnep így elvilágiasodott, és elüzletiesedett. A marketingesek leginkább jó reklámfiguraként tekintenek rá, mivel megszüntették a Mikulás bírói szerepét, eltüntették mellőle a büntetést szimbolizáló krampuszokat, csupán az ajándékozó szerepet tartották meg.

Neked mi a véleményed? Hogyan emlékszel a gyerekkorod Mikulás alakjára? Kérlek írd meg kommentben!

Milyen dekorációs ötleteket találsz?

Ha szeretnéd erre az ünnepre is felkészíteni az otthonod, akkor íme néhány remek ötlet, amit el tudsz készíteni:

Ha gyerekekkel együtt szeretnétek dolgozni, akkor 11 nagyszerű ötletet találsz itt:

Kreatív Mikulás csomag készítése:

Kapcsolódó cikkek:

Forrás:

További bejegyzések

Szólj hozzá!

négy × kettő =